Good, cheap, fast? Some thoughts from a designer point of view

I’m sure you know the good old phrase:

“We provide 3 kinds of service: good, cheap, fast.
You can choose 2.”

As a motion graphic designer I have 3 problems with this triplet structuring – that is, if we’re talking about a digital environment and digital solutions.

Let’s see my points:

1) UNIQUE vs TEMPLATE

I’ve always missed one aspect of the triplet, and that is the “unique” word.
Let me explain this shortly why it’s important:

We’re living in the age of digital stock elements (templates, themes), when you don’t have to start a webside development or its design development from ground zero, from scratch.
Wordpress themes and templates, and thousands of plugins could give a good base to build on and with for the professionals, so that they can build certain looks and functionality faster. Sometimes much faster.

The same goes for (not web-related) design and even animation. These areas of design have templates as well, which provides a base, sometimes “off-the-shelf” solutions.

Is this solution good, cheap and fast? It may be – that is, if “good” means “good quality” here.

But it won’t be unique.

As the main goal of template-creators is to market their templates (and maximize their sales), they make their templates rather “template-like” or general. So that the more wider target group they can reach with it.

So someone who buys a template gets a good base, that can be good (quality), cheap and fast, but in return it is not unique and may lack customization functions, partly or even fully.

This is the main compromise of using templates.

This (using a template) can be suitable for a simple and general webshop (but I’m not a webshop specialist), which is Ok.

But having such BIG compromises in case of brand communication, risking of losing the unique look and voice – can be dangerous for the brand.
Many realize this and avoid templates, or at least those templates that offer low level of customization.

The more unique look/functions we need, the more time the developer (designer, animator, etc) needs to change the template in order to suit the needs.
And that isn’t cheap and/or fast.

This is why many template-creators chose to stop making templates and instead develop and sell toolkits, that is, elements that could be used in a modular fashion.
This toolkit-approach remains a “good-cheap-fast” option as well for the customers (as long as it has lots of sales), but in this case there isn’t any ready-to-use products. The kit is just a bunch of compatible elements on the ground, and you need the skills and tools and time to build something from it (ie: a car).

Check a fascinating image of an exploded view of a car here.

Ideally it’ll need at least one professional that is (or can get) familiar with the toolkit and who can build the product using the items, according to the needs of the client.
Of course, it’s an option to go DIY (Do It Yourself) or avoid toolkits and go directly with a DIY solution, leaving the professional(s) out of the equation. But this way you lose lots of knowledge and experience (that the pro person knows). This could mean less (or complete loss of) efficiency for the end-product. And also, you lost time with a product that is bad or even dangerous for your brand and marketing.

Apart from the above, templates are not evil or bad. What is indeed bad is that many (website, content, design) developers isn’t clear with its leads or clients whether they use worldwide templates for a project.
In a globally connected economy looking/sounding unique is necessary for standing out from the crowd and the noise, a lot of times it’s uniqueness is gold – keeping the usage of templates is misleading and cheating.

Wrapping this up: Uniqueness is too important for it not to be included in the – now lacking – good-cheap-fast situation.

2) Does “Good, cheap and slow” even exist?

If we don’t use templates or themes because we’d like a unique end-result, I think there is no such thing as “good, cheap and slow”.
Many professional sell their time (and with it they also sell all of their shareable knowledge, skills and expertise), so the more unique/creative ideas and contents are needed from them – without the use of templates/theme – the more time they’ll need to develop it. This means slower. This means more expensive. Creativity, the development of unique ways and end-results take time, like this video shows it well:

3) What does the words “good”, “cheap”, and “fast” even mean?

These words are subjective words.

There is ‘good enough’, ‘pretty good’, ‘and excellent’.

What is expensive for one – might be cheap for the other.

From a snail point of view a bunny is lighting-fast, but compared to a cheetah the bunny is slow as a snail.

If we add “uniqueness” (of look, of content, of function) to this already subjective equation, we have a rather complex situation that can’t be described with words and their opposites (good-bad; cheap-expensive; fast-slow; unique-template) to drive proirities for a project and set its goals.

Recommendations

So, I have the above problems with the initial triplet.

But problems need solutions. So what do I say?

  • If possible, don’t use “good-cheap-fast” triplet, because it is incomplete in itself and can even be misleading (or false). If you need to use it, include the “uniqueness” aspect as well.

  • Be sure to replace or clarify subjective words as you communicate them, using more clear, precise, objective words, or if you can use numbers for something (ie: date, budget, length, weight, etc), do so.

  • To avoid errors in communication don’t save time on communication.
    It is better to write or say 5 more words than to try to solve 5 problems later.

    Not just better.

    It’s cheaper and faster too.


If you liked this post, please share it with others, and follow us on Facebook as well.

<< Back to the blog

Jó, olcsó, gyors? Gondolatok design szemszögből

Biztos ismeritek a jó öreg frázist:

“Egy szolgáltató háromféle megoldást kínál: jót – olcsót – gyorsat.
A vásárló ebből választhat kettőt.”

Design és animációs szakemberként három gondom is van ezzel a hármas tagolással, már amennyiben a digitális világban értelmezzük tartalmak vagy megoldások létrehozásához.

Lássuk, hogy mik, és miért:

1) EGYEDI vs SABLON

Mindig is hiányoltam a fenti hármas felállásból az “egyedi” jelzőt.
Röviden elmagyarázom mit értek ez alatt és hogy miért fontos ez.

A stock-ok (template-ek, sablonok) korában élünk, amikor már nem szükséges 0-ról indítani egy website-építést vagy a látványának kialakítását.
Wordpress sablonok, témák és pluginek ezrei adhatnak alapot a hozzáértőknek, hogy gyorsabban készüljenek el bizonyos weboldalak, webshopok.
Ugyanez a helyzet a (nem web-)designnal és animációval is. Ezeken a területeken is megjelentek a sablonok, amik szinte “off-the-shelf”, azaz kulcsrakész megoldást adnak.

Jó, olcsó és gyors? Akár – amennyiben a “jó” itt a minőségre vonatkozik.

És egyedi is? Nem igazán.

Mivel a sablon-készítőknek a fő célja a termékeik népszerűségének (és az eladásaiknak) a maximalizálása, ezért ezek a sablonok eléggé sablonosak (HA!), hogy minél szélesebb körből érkező és minél több vásárló magáénak érezhesse. Tehát az ember a sablonnal kap egy alapot, ami jó-olcsó-gyors, viszont cserébe az egyedisége, testre-szabhatósága vagy minimális vagy teljesen hiányzik.

Ez a fő kompromisszum.

Ez egy webshopnál – bár nem vagyok webshop szakember – talán még rendben is van.

Viszont kommunikációban ilyen kompromisszumokat kötni az egyedi megjelenés, “hang”, vagy akár a humor/kreativitás kárára veszélyes dolog is lehet.
Sokan felismerik ezt, és elkerülik a sablonokat – vagy legalábbis a nem eléggé testre-szabhatóakat.

Mert minél egyedibb kinézetre és működésre van szükség, annál több időt kell, hogy belerakjon a sablont kezelő szakember (designer, fejlesztő, animátor, stb). És ez már nem (vagy nem feltétlenül) gyors vagy olcsó.

Ezért is jutott el rengeteg sablon-készítő oda, hogy sokszor nem is kész sablonokat, hanem inkább “toolkiteket“, azaz eszköz-készleteket fejlesztenek és árulnak. Alapnak ezek “jó-gyors-olcsó” megoldást adnak a vásárló számára, viszont nincs késztermék. Ez “csak” egy rakat szerszám és alkatrész a földön, amiből még kocsit kell építeni.

Egy remek kép egy autó robbantott nézetéről itt.

Ideális esetben kell hozzá legalább egy (adott toolkithez és szerszámokhoz értő) szakember, aki a toolkitből felépíti a “készterméket”, a megrendelő igényeinek megfelelően. Opció még a toolkitek témájában, hogy az ember toolkiteket biztosító DIY (“Do It Yourself” vagy “csináld magad”) megoldásokhoz nyúl, teljesen kihagyva a szakembert az egyenletből. De így nyilván elesik egy csomó (szakemberek által ismert) tudástól és tapasztalattól, ami a végtermék minőségét és hatékonyságát csökkenti (akár nagyban). Ráadásul a saját ideje megy rá a dologra. A végeredmény így “kicsit savanyú, kicsit sárga, de a miénk”.

A fentieken túl szerintem alapvetően nincs baj a sablonokkal. Az már sokkal nagyobb baj, hogy sok tartalomfejlesztő nem árulja el az érdeklődőinek (később ügyfeleiknek), ha pl. világszerte is használt sablonokkal dolgozik és ezeket használva szállítja a megrendelt tartalmat/megoldást. Mivel a nagy kommunikációs- és reklám-zajban a tömegből való kitűnéshez szokszor pont az egyediség kell, szerintem ezt elhallgatni/eltitkolni félrevezető.

Végeredményben: az egyediség túl fontos tényező ahhoz, hogy ne szerepeljen a szerintem így hiányos “jó-olcsó-gyors” felállásból.

2) Létezik egyáltalán olyan, hogy “Jó, olcsó, de lassú”?

Ha nem használunk sablonokat és egyedi dolgot szeretnénk végeredményként kapni, akkor szerintem nem létezik olyan, hogy “jó, olcsó, de lassú”.
A szakemberek sokszor az idejüket adják el (ezzel együtt persze az összes megosztható/felhasználható tudásukat és tapasztalatukat is), azaz minél egyedibb/kreatívabb dologra van szükség tőlük – sablonok használata nélkül – annál több idő kell hozzá, azaz annál drágább lesz, és annál lassabban készül el. A kreativitáshoz, az egyedi megoldások és tartalmak létrehozásához idő kell, ahogy ezt ez a videó is jól mutatja:

3) Mit jelentenek egyáltalán a “jó, olcsó, gyors” szavak?

Ezek a jelzők szubjektívek.

Létezik elég jó, jó és szuperjó.

Ami valakinek nem tétel, vagy olcsó, a másiknak drága.

A csigához képest a nyuszi gyors, a gepárdhoz képest viszont a nyuszi csigalassú.

Ha ehhez hozzávesszük az egyediséget (a megjelenésre, a működésre, a tartalomra értendően), már elég komplex a szituáció, és biztosan nem lehet pusztán 4 szóval és az ellentétükkel (jó-rossz, olcsó-drága, gyors-lassú, egyedi-sablonos) meghatározni egy-egy projekt prioritásait és céljait. Hűvös Ágnes linkedin-es posztja jut eszembe erről. Itt elolvashatod.

Javaslatok

Nekem a fentiek a gondjaim a kiinduló hármas felállással.

A problémák viszont megoldást igényelnek. Szóval mit javaslok?

  • Lehetőleg ne használjuk a “jó-olcsó-gyors” hármast, mert önmagában kevés (vagy akár hamis) jelentéssel bír. Ha muszáj használni, vegyük bele az “egyedi” jelzőt is, mint tényezőt.

  • A szubjektív szavakat a lehető leghamarabb egészítsük ki vagy cseréljük le kevésbé félreértelmezhető, konkrétabb, objektív szavakra, vagy ha számszerűsíthető valami (dátum, költségkeret), akkor számokra.

  • A félreértések elkerülése végett ne a kommunikáción spóroljunk időt.
    Jobb 5 mondattal többet mondani/írni, mint 5 félreértést később tisztázni és rendbe rakni.
    Jobb, olcsóbb, gyorsabb.


Ha tetszett a bejegyzés, oszd meg másokkal, és kövess minket a Facebookon is.

<< Vissza a blogra

2022-04-06T21:04:34+02:00February 17th, 2016|3D/Motion Graphics, Branding, Hun|

Share This Story, Choose Your Platform!

About the Author: