A Nagy “Animációs Videó” Kisokos
Ha gondolkodtál már egyedi animációs videó vagy animált tartalmak készítésén – esetleg kinéztél minket magadnak, mint együttműködő/kivitelező partnert – a következő írásunk hasznos lesz számodra.
Nem rövid, de annál hasznosabb.
Jó képet fogsz kapni egy animációs projekt hátteréről, tényezőiről.
Több, mint 100 darab animációs videó elkészítésén vagyunk túl, különféle hazai és külföldi vállalkozásokkal együttműködőve. Ez alapján írtunk össze pár tippet, tapasztalatot, szempontot.
SOKFÉLESÉG (és költség)
Animációs videót nagyon sokféle céllal, területre és felhasználással lehet és érdemes készíttetni.
Egy pár másodperces néma animált GIF ugyanúgy animációs tartalom, mint egy 5 perces 3d animáció, ami narrációval is rendelkezik. Ráadásul nincs két ugyanolyan.
Ezért ha megkérdezel bárkit mindössze annyival, hogy “egy rövid animáció” mennyi időbe vagy pénzbe kerül, nagy valószínűséggel nem fogsz se árlistát, se körülbelüli vagy tól-ig költséget kapni.
Nem azért, mert titkolóznak, hanem mert félrevezető lenne idő előtt bármit is mondani.
Mi például “Time & Materials” alapon dolgozunk, azaz a költség két részből áll: munkadíj és anyagköltség.
• Munkadíjunkat az ([elvégzendő munkamennyiség] * [projekthez rendelt óradíj]) képlet alapján becsüljük meg egy-egy projekt kapcsán.
• Anyagköltséggel rendelkeznek például a fix díjjal rendelkező elemek (pl. narráció, sablonok, vagy betűtípuslicenszek). Mi ezeket is transzparensen kezeljük alapértelmezetten, azaz nem továbbszámlázzuk ezeket a költségeket, hasznot rárakva, hanem összekötünk a szolgáltatóval/eladóval.
Összesítve már 14 éve dolgozunk így, ~90 ügyfelünkből mindössze 2 érezte kényelmetlennek ezt az együttműködésünk elején.
A többség szereti a rendszert és elégedettek.
A VÉGEREDMÉNYHEZ VEZETŐ ÚT
A nézők csak a végeredményre kíváncsiak.
De Téged a fejlesztési folyamat és azok elemei is kell, hogy érdekeljenek legalább egy kicsit, mert jó fejlesztési folyamat és együttműködés nélkül nincs jó egyedi végeredmény.
Egy animációs videó fejlesztése soktényezős, de nem feltétlenül nehéz folyamat.
Viszont ha nincs időd/kedved/lehetőséged a fejlesztési folyamattal és bizonyos szintig a részletekkel foglalkozni, akkor inkább bele se kezdj a dologba, vagy készülj fel rá, hogy nagyon költséges lesz (mert ebben a szituációban sok munkát kell, hogy belerakjunk, kompenzálandó azt, hogy “magunkra maradtunk”).
A folyamat kialakítása több tényezőből áll.
Épp ezért a tényezők megismerése és definiálása az első lépés.
Tényezők többek között a következők:
Megjegyzés: vannak tényezők, amik relatíve könnyen-gyorsan “lerendezhetők” (pl. “célok”), míg vannak olyanok, amelyek nem.
Csillagokkal jelöltük a nehézségi szintet (*= könnyű; *****= nehéz).
Az animációs videó céljai között szerepelhetnek:
– edukáció (pl. termék/szolgáltatás előnyök, egy üzleti folyamatod elmagyarázása)
– szórakoztatás
– promóció (termék/márka reklámozás)
– image/brand építés
– bemutatkozó videó (pl. videós montázs elkészült munkákból)
– kamerás videó “tuningolása”/felturbózása; hogy egy meglévő vagy készülő videó jobban/tovább lekösse a nézők figyelmét.
Persze több célja is lehet egy videónak, úgyhogy lehet keverni.
A műfajok relatív kifejezések, azaz mindenki mást ért alattuk. Mozifilmes hasonlattal élve: ami valakinek thriller, a másiknak vígjáték.
Valami besorolás – azon kívül, hogy “kisfilm” – mégiscsak szükséges.
Reklám? Explainer videó? Visual gag? Image videó?
Kezeld a műfajokat címkékként és használj nyugodtan többet közülük a készítendő animációd leírásához.
Pár korábban készített projektünket itt találsz műfajok szerint csoportosítva.
A felhasználási felületek között szerepelhetnek:
– website-on, beágyazottan való felhasználás
– youtube promóció
– facebook reklámozás
– konferencián/kiállításon való promóció (pl. stand)
– social media aktivitás növelés
– animált kampány-illusztráció (pl. gif)
Érdemes kitalálni, hogy a készítendő mozgóképes tartalmat milyen felületeken szeretnéd elsősorban hasznosítani.
Ez befolyásolhat pár dolgot. Nem szerencsés például csak narrációval együtt érthető videót fejleszteni, miközben a kiállításod standján csak néma videók futhatnak.
Írtunk nemrég egy elég részletes listát a felhasználási lehetőségekről, ezt itt találod.
Videóhossznál kerüljük az olyan kifejezéseket, hogy “rövid”, mert önmagában nem jelent semmit.
Kb. 30 másodpercre gondoljunk “rövid” alatt? Vagy 5 percre?
Egyébként tartalomtól és sztoritól függően 10 másodperc is lehet hosszú, és 2 perc is lehet rövid.
Egy példa egy videó koncepciójára:
“Egy ~1.5 perces, főleg egyedi (azaz még nem létező) grafikákkal illusztrált, karaktereket/figurákat is igénylő animációs videót szeretnénk készíttetni, magyar (férfi) narrációval. Kötelező elemek: max. 30 mp-ben bemutatjuk a vásárlói problémát, utána max. 30 mp-ben bemutatjuk, hogy cégünk hogyan oldja meg a problémát. 20-30 mp áll rendelkezésre a videó utolsó részében a cégünk bemutatására (1. díjaink, 2. tulajdonosaink, 3. elérhetőségeink). A szövegkönyv kidolgozás alatt áll, ezt küldeni fogjuk. A narráció felvételét mi intézzük. Arculati kézikönyvünket küldöm.”
Még egy példa:
“Egy maximum 25 mp-s, meglévő termék-fotókból illetve ezekre a fotókra kiírt animált szövegekből építkező, narráció nélküli, de zenével rendelkező animációs videót szeretnénk készíttetni. A videó felhasználása social media, célja: termékpaletta-ismertető. 5 terméket/fotót mutatunk be 20 mp alatt, az utolsó 5 mp-ben az elérhetőségeinket mutatjuk. Küldöm a felhasználható fotókat és végleges szövegeket.”
Átgondolatlanul (vagy félvállról véve) belekezdeni egy animációs videó fejlesztésbe lesz a legköltségesebb – ahogy egy weboldal esetében is.
Hiszen ekkor fel kell deríteni egy csomó lehetőséget, és jó esetben végül ki kell zárni ezek nagy részét.
Lehet, hogy már a projekt elején javaslatokat várnál a koncepcióra, amikről eldöntheted, hogy szimpatikusak-e vagy sem és hogy végül gyártásra érdemesnek gondolod-e az egyiket.
Ha ez a helyzet, akkor koncepciókat kialakíttatni konzultáció keretein belül, illetve konzultációk után van lehetőséged kialakíttatni velünk. Egyedileg készített koncepció-vázlatokon vagy javaslatokon keresztül.
A legtöbb szolgáltatóhoz hasonlóan mi sem készítünk díjmentesen egyedileg fejlesztett mintát.
Pár gondolat a kreativitásról.
Egy “kreatív animáció”-ban a “kreatív” egyrészt mindenkinek mást jelent, mert relatív.
Másrészt, ha mégis szóba kerül a “kreativitásra” való igény, akkor tisztázni szükséges a kreativitás tárgyát. Az animáció típusa legyen kreatív? A designja? A sztorija? A megvalósítási technikája vagy technikái?
És ezen belül is: mi számít kreatívnak?
Vagy ahhoz szükséges “kreativitás”, hogy kevés tartalmi alapanyagból, nagyon kevés útmutatással lehessen kihozni valami minőségi végeredményt? Erről már írtunk a fenti “koncepció” címszó alatt, dőlt betűvel.
Épp ezek miatt inkább kerüljük el a “kreatív” kifejezést. És a “frappánsat” is.
És az “ütőset” is.
Minden tartalomnak számít, ami a videóban látható (akár mozog, akár nem), olvasható vagy hallható.
Tartalmak pl.: Képek, videók, kiírt szövegek, narrációs szövegek, narráció, hangok, hangeffektek, zenék, ikonok, grafikák (pl. figurák, hátterek, logók, stb), kamerával felvett videók, stock videók, 3d modellek, stb.
Milyen meglévő tartalmakból lehet építkezni az animációs videó kapcsán?
És milyen tartalmakat kell elkészíteni? És ezeket ki fogja őket elkészíteni?
Használjunk/használhatunk stock/template tartalmakat az egyedi grafikák elkészítése helyett?
Lesz a videóban figura/figurák? Ha igen, milyenek?
Lesz narráció? Ha igen, ki szervezi? Gálvölgyi mondja fel a narrációt, vagy egy színésztanonc? Vagy angol (is) narráció kellene?
Ez csak pár kérdés a tartalmak kapcsán, amikre egy jól tervezett, effektív fejlesztéshez és becsléshez szükséges legalább egy körülbelüli válasz.
(De az is jó válasz lehet egyes kérdésekre, hogy “majd meglátjuk/kitaláljuk menet közben”.)
Egy nagy feladatot sokszor nem egyben érdemes megoldani, hanem több kis feladatra darabolva.
A legtöbb animációs tartalmat is fel lehet darabolni kisebb részekre.
Például jelenetekre.
De ha jelenetekre egyelőre nem is, akkor is van valamilyen szerkezete, pl. legalább egy eleje, közepe, vége.
Minél több ilyen darabolási/felosztás lehetőség ismert, annál könnyebb lehet a gyártás.
A sztoriboard is ezért lehet fontos része a gyártás tervezésének.
Hasonlóan a videó hosszúságához, a határidők megállapításánál is kerüljük a “rövid határidővel” vagy hasonló kifejezéseket, mert önmagukban nem jelentenek túl sok mindent.
Ezért amit csak lehet, objektív módon jelöljünk (pl. ideális tervezett publikálási dátum; van-e ennek mozgástere, és ha igen, hány nap/hét/hónap?)
Érdemes heteket, de esetenként akár hónapokat is hagyni egy animáció fejlesztésére, és időben elkezdeni tervezni, felmérni.
(A hónapokat nyilván nem a rövid animációs GIF-ekre vagy kisebb logó animációkra értjük.)
Irányadó lehet, hogy tapasztalataink szerint egy 1-2 perces animációhoz 4-6 hetet legalább érdemes hagyni.
Nem mindegy, hogy kinek készül a videó.
A célcsoport ismerete segít meghatározni vagy finomhangolni a megfelelő (szöveges és vizuális) nyelvezetet, a látványt, a hangulatot, a stílust, a tempót.
Sajnos nem elég az, hogy “18-45 év között mindenki a célcsoportunk, aki szeretne akciókat igénybevenni.”
(Már csak azért sem, mert nem definiálja, hogy a videó nyelve orosz vagy kínai legyen, pedig ugye nem igazán mindegy.)
Az is fontos lehet, hogy hol, milyen életszituációban fog találkozni a videóval, és hogy nagyjából mennyi ideje lesz rá.
És persze lehet, hogy az animáció stílusával meg szeretnéd törni a már bevált, célcsoportod által jól ismert, de kissé elhasználódott kommunikációs stílusodat.
Vagy épp ellenkezőleg: konzisztens akarsz maradni, mert ami stílus bevált, azon minek változtatni.
Viszont ha nem mondod el, melyik a cél, nem fogjuk tudni.
Milyen legyen az animáció vizuáljainak és narrációjának hangneme, stílusa?
Barátságos? Annyira barátságos, hogy akár már laza is?
Komoly? Annyira komoly, hogy akár már merev (akár tudományos) is?
Magát és mást is komolyan vevő?
Vicces? Annyira vicces, hogy már-már röhejes? Vagy épp, hogy annyira legyen vicces, hogy 5%-nyi fűszerként hasson az amúgy nem vicces tartalmak során?
Sokkoló? Akár már ijesztő is?
A ellentétpárok, túlzások és hasonlatok folytathatók, de ha ezeket nem járjuk körül, akkor akár jól mellé is lehet lőni a tartalom fejlesztésével.
A “jobb később, mint soha” helyett azt mondanánk, hogy “jobb az elején átbeszélni ezeket, mert később már talán késő.”
Egy egyhetes kampányodhoz szeretnél animációt készíttetni, kiegészítőnek? Ez esetben talán elképzelhető, hogy nem kell, hogy minden pixel és századmásodperc a helyén legyen.
Ha viszont az animációs tartalom az egyik fő kommunikációs eleme lesz egy websitenak/landing page-nek több éven át, akkor nem árt, ha minden klappol a végeredménnyel, hiszen sok múlhat rajta.
És mivel ez rajtunk (is) múlik, ezért nem árt, ha tudunk a tervezett élettartamról is.
Dolgoztunk már olyan 6 másodperces animáción is, ami kb. 5 szakember több hetes intenzív munkájának eredménye lett.
És dolgoztunk már olyan 5 perces animációs videón is, ami pár munkanap alatt megvolt, egy (designer/animátor) szakemberrel.
Nem azért létezik ekkora szórás, mert az első esetben lassan ment a munka.
Hanem mert nemhogy két ugyanolyan projekt nincsen, két ugyanolyan jelenet sincs.
Ahogy a posztunk elején is írtuk, a költségek becsléséhez (vagy a projekthez rendelt költségkeret legcélszerűbb felosztásához) nem elég tudni, hogy “egy 5 perces videóra van szükség”.
A költségek és a videó hosszúsága, tartalmainak kivitelezéséhez szükséges technikája és “nehézsége”, a projekt határideje, a nem várt (de kért) módosítások/változtatások/újratervezések mind-mind összefüggésben állnak.
És éppen az összetettség miatt szoktuk bekérni információt a felhaszálandó költségkeretről, hogy fejlesztés előtt, közben megoldásokat/javaslatokat tudjunk hozni/kigondolni/kidolgozni/tesztelni.
Amennyiben nincs végtelen (vagy legalább hollywoodi stúdiókéhoz vagy Pixarhoz mérhető) mennyiségű pénz a projektre és a tartalom publikálásának a határideje nem 6 év múlva van, akkor bizonyos területeken valószínűleg kompromisszumokat kell majd hozni a fejlesztés során.
(egyébként még a hollywoodi filmek is dugig vannak ilyen kompromisszumokkal. Ha egy amúgy indokolatlan vágással meg lehet spórolni ~100.000 dollárt, akkor lehet, hogy megéri megejteni azt a vágást.)
A mi célunk többek között az, hogy a megfelelő kompromisszumokat javasoljuk (vagy éppen ne javasoljunk bizonyosakat), és hogy a fejlesztés sikeres legyen. Ezt a legjobban akkor tudjuk megtenni, ha ismerjük az anyagi határokat is.
Ebben a blogposztunkban tudhatsz meg többet a költségek témájáról.
Ezt a blogposztot egyébként nagy részben azzal a céllal írtuk meg Neked, hogy teljesebb képet adjunk az animációs tartalom-fejlesztésről, és csökkentsük azokat a konzultációs költségeket, amikben ezekről a tényezőkről és projekt-paraméterekről beszélgetünk.
Így könnyebben, gyorsabban tudsz minket brief-elni.
Biztosan észrevetted, hogy pár tényezőt még nem dolgoztunk ki.
Ha élvezted a poszt már kidolgozott részét, kérlek nyomj egy like gombot itt lent (jelezve, hogy érdekel a folytatás).
Ha elég érdeklődést/like-ot kap a poszt, befejezzük.
Nézz vissza pár nap múlva, vagy kövesd az oldalunkat Facebookon itt.
<< Vissza a blogra
• Munkadíjunkat az (
• Anyagköltséggel rendelkeznek például a fix díjjal rendelkező elemek (pl. narráció, sablonok, vagy betűtípuslicenszek). Mi ezeket is transzparensen kezeljük alapértelmezetten, azaz nem továbbszámlázzuk ezeket a költségeket, hasznot rárakva, hanem összekötünk a szolgáltatóval/eladóval.
Összesítve már 14 éve dolgozunk így, ~90 ügyfelünkből mindössze 2 érezte kényelmetlennek ezt az együttműködésünk elején.
A többség szereti a rendszert és elégedettek.
A VÉGEREDMÉNYHEZ VEZETŐ ÚT
A nézők csak a végeredményre kíváncsiak.
De Téged a fejlesztési folyamat és azok elemei is kell, hogy érdekeljenek legalább egy kicsit, mert jó fejlesztési folyamat és együttműködés nélkül nincs jó egyedi végeredmény.
Egy animációs videó fejlesztése soktényezős, de nem feltétlenül nehéz folyamat.
Viszont ha nincs időd/kedved/lehetőséged a fejlesztési folyamattal és bizonyos szintig a részletekkel foglalkozni, akkor inkább bele se kezdj a dologba, vagy készülj fel rá, hogy nagyon költséges lesz (mert ebben a szituációban sok munkát kell, hogy belerakjunk, kompenzálandó azt, hogy “magunkra maradtunk”).
A folyamat kialakítása több tényezőből áll.
Épp ezért a tényezők megismerése és definiálása az első lépés.
Tényezők többek között a következők:
Megjegyzés: vannak tényezők, amik relatíve könnyen-gyorsan “lerendezhetők” (pl. “célok”), míg vannak olyanok, amelyek nem.
Csillagokkal jelöltük a nehézségi szintet (*= könnyű; *****= nehéz).
– edukáció (pl. termék/szolgáltatás előnyök, egy üzleti folyamatod elmagyarázása)
– szórakoztatás
– promóció (termék/márka reklámozás)
– image/brand építés
– bemutatkozó videó (pl. videós montázs elkészült munkákból)
– kamerás videó “tuningolása”/felturbózása; hogy egy meglévő vagy készülő videó jobban/tovább lekösse a nézők figyelmét.
Persze több célja is lehet egy videónak, úgyhogy lehet keverni.
Valami besorolás – azon kívül, hogy “kisfilm” – mégiscsak szükséges.
Reklám? Explainer videó? Visual gag? Image videó?
Kezeld a műfajokat címkékként és használj nyugodtan többet közülük a készítendő animációd leírásához.
Pár korábban készített projektünket itt találsz műfajok szerint csoportosítva.
– website-on, beágyazottan való felhasználás
– youtube promóció
– facebook reklámozás
– konferencián/kiállításon való promóció (pl. stand)
– social media aktivitás növelés
– animált kampány-illusztráció (pl. gif)
Érdemes kitalálni, hogy a készítendő mozgóképes tartalmat milyen felületeken szeretnéd elsősorban hasznosítani.
Ez befolyásolhat pár dolgot. Nem szerencsés például csak narrációval együtt érthető videót fejleszteni, miközben a kiállításod standján csak néma videók futhatnak.
Írtunk nemrég egy elég részletes listát a felhasználási lehetőségekről, ezt itt találod.
Kb. 30 másodpercre gondoljunk “rövid” alatt? Vagy 5 percre?
Egyébként tartalomtól és sztoritól függően 10 másodperc is lehet hosszú, és 2 perc is lehet rövid.
“Egy ~1.5 perces, főleg egyedi (azaz még nem létező) grafikákkal illusztrált, karaktereket/figurákat is igénylő animációs videót szeretnénk készíttetni, magyar (férfi) narrációval. Kötelező elemek: max. 30 mp-ben bemutatjuk a vásárlói problémát, utána max. 30 mp-ben bemutatjuk, hogy cégünk hogyan oldja meg a problémát. 20-30 mp áll rendelkezésre a videó utolsó részében a cégünk bemutatására (1. díjaink, 2. tulajdonosaink, 3. elérhetőségeink). A szövegkönyv kidolgozás alatt áll, ezt küldeni fogjuk. A narráció felvételét mi intézzük. Arculati kézikönyvünket küldöm.”
Még egy példa:
“Egy maximum 25 mp-s, meglévő termék-fotókból illetve ezekre a fotókra kiírt animált szövegekből építkező, narráció nélküli, de zenével rendelkező animációs videót szeretnénk készíttetni. A videó felhasználása social media, célja: termékpaletta-ismertető. 5 terméket/fotót mutatunk be 20 mp alatt, az utolsó 5 mp-ben az elérhetőségeinket mutatjuk. Küldöm a felhasználható fotókat és végleges szövegeket.”
Átgondolatlanul (vagy félvállról véve) belekezdeni egy animációs videó fejlesztésbe lesz a legköltségesebb – ahogy egy weboldal esetében is.
Hiszen ekkor fel kell deríteni egy csomó lehetőséget, és jó esetben végül ki kell zárni ezek nagy részét.
Lehet, hogy már a projekt elején javaslatokat várnál a koncepcióra, amikről eldöntheted, hogy szimpatikusak-e vagy sem és hogy végül gyártásra érdemesnek gondolod-e az egyiket.
Ha ez a helyzet, akkor koncepciókat kialakíttatni konzultáció keretein belül, illetve konzultációk után van lehetőséged kialakíttatni velünk. Egyedileg készített koncepció-vázlatokon vagy javaslatokon keresztül.
A legtöbb szolgáltatóhoz hasonlóan mi sem készítünk díjmentesen egyedileg fejlesztett mintát.
Egy “kreatív animáció”-ban a “kreatív” egyrészt mindenkinek mást jelent, mert relatív.
Másrészt, ha mégis szóba kerül a “kreativitásra” való igény, akkor tisztázni szükséges a kreativitás tárgyát. Az animáció típusa legyen kreatív? A designja? A sztorija? A megvalósítási technikája vagy technikái?
És ezen belül is: mi számít kreatívnak?
Vagy ahhoz szükséges “kreativitás”, hogy kevés tartalmi alapanyagból, nagyon kevés útmutatással lehessen kihozni valami minőségi végeredményt? Erről már írtunk a fenti “koncepció” címszó alatt, dőlt betűvel.
Épp ezek miatt inkább kerüljük el a “kreatív” kifejezést. És a “frappánsat” is.
És az “ütőset” is.
Tartalmak pl.: Képek, videók, kiírt szövegek, narrációs szövegek, narráció, hangok, hangeffektek, zenék, ikonok, grafikák (pl. figurák, hátterek, logók, stb), kamerával felvett videók, stock videók, 3d modellek, stb.
Milyen meglévő tartalmakból lehet építkezni az animációs videó kapcsán?
És milyen tartalmakat kell elkészíteni? És ezeket ki fogja őket elkészíteni?
Használjunk/használhatunk stock/template tartalmakat az egyedi grafikák elkészítése helyett?
Lesz a videóban figura/figurák? Ha igen, milyenek?
Lesz narráció? Ha igen, ki szervezi? Gálvölgyi mondja fel a narrációt, vagy egy színésztanonc? Vagy angol (is) narráció kellene?
Ez csak pár kérdés a tartalmak kapcsán, amikre egy jól tervezett, effektív fejlesztéshez és becsléshez szükséges legalább egy körülbelüli válasz.
(De az is jó válasz lehet egyes kérdésekre, hogy “majd meglátjuk/kitaláljuk menet közben”.)
A legtöbb animációs tartalmat is fel lehet darabolni kisebb részekre.
Például jelenetekre.
De ha jelenetekre egyelőre nem is, akkor is van valamilyen szerkezete, pl. legalább egy eleje, közepe, vége.
Minél több ilyen darabolási/felosztás lehetőség ismert, annál könnyebb lehet a gyártás.
A sztoriboard is ezért lehet fontos része a gyártás tervezésének.
Ezért amit csak lehet, objektív módon jelöljünk (pl. ideális tervezett publikálási dátum; van-e ennek mozgástere, és ha igen, hány nap/hét/hónap?)
Érdemes heteket, de esetenként akár hónapokat is hagyni egy animáció fejlesztésére, és időben elkezdeni tervezni, felmérni.
(A hónapokat nyilván nem a rövid animációs GIF-ekre vagy kisebb logó animációkra értjük.)
Irányadó lehet, hogy tapasztalataink szerint egy 1-2 perces animációhoz 4-6 hetet legalább érdemes hagyni.
A célcsoport ismerete segít meghatározni vagy finomhangolni a megfelelő (szöveges és vizuális) nyelvezetet, a látványt, a hangulatot, a stílust, a tempót.
Sajnos nem elég az, hogy “18-45 év között mindenki a célcsoportunk, aki szeretne akciókat igénybevenni.”
(Már csak azért sem, mert nem definiálja, hogy a videó nyelve orosz vagy kínai legyen, pedig ugye nem igazán mindegy.)
Az is fontos lehet, hogy hol, milyen életszituációban fog találkozni a videóval, és hogy nagyjából mennyi ideje lesz rá.
És persze lehet, hogy az animáció stílusával meg szeretnéd törni a már bevált, célcsoportod által jól ismert, de kissé elhasználódott kommunikációs stílusodat.
Vagy épp ellenkezőleg: konzisztens akarsz maradni, mert ami stílus bevált, azon minek változtatni.
Viszont ha nem mondod el, melyik a cél, nem fogjuk tudni.
Barátságos? Annyira barátságos, hogy akár már laza is?
Komoly? Annyira komoly, hogy akár már merev (akár tudományos) is?
Magát és mást is komolyan vevő?
Vicces? Annyira vicces, hogy már-már röhejes? Vagy épp, hogy annyira legyen vicces, hogy 5%-nyi fűszerként hasson az amúgy nem vicces tartalmak során?
Sokkoló? Akár már ijesztő is?
A ellentétpárok, túlzások és hasonlatok folytathatók, de ha ezeket nem járjuk körül, akkor akár jól mellé is lehet lőni a tartalom fejlesztésével.
A “jobb később, mint soha” helyett azt mondanánk, hogy “jobb az elején átbeszélni ezeket, mert később már talán késő.”
Ha viszont az animációs tartalom az egyik fő kommunikációs eleme lesz egy websitenak/landing page-nek több éven át, akkor nem árt, ha minden klappol a végeredménnyel, hiszen sok múlhat rajta.
És mivel ez rajtunk (is) múlik, ezért nem árt, ha tudunk a tervezett élettartamról is.
És dolgoztunk már olyan 5 perces animációs videón is, ami pár munkanap alatt megvolt, egy (designer/animátor) szakemberrel.
Nem azért létezik ekkora szórás, mert az első esetben lassan ment a munka.
Hanem mert nemhogy két ugyanolyan projekt nincsen, két ugyanolyan jelenet sincs.
Ahogy a posztunk elején is írtuk, a költségek becsléséhez (vagy a projekthez rendelt költségkeret legcélszerűbb felosztásához) nem elég tudni, hogy “egy 5 perces videóra van szükség”.
A költségek és a videó hosszúsága, tartalmainak kivitelezéséhez szükséges technikája és “nehézsége”, a projekt határideje, a nem várt (de kért) módosítások/változtatások/újratervezések mind-mind összefüggésben állnak.
És éppen az összetettség miatt szoktuk bekérni információt a felhaszálandó költségkeretről, hogy fejlesztés előtt, közben megoldásokat/javaslatokat tudjunk hozni/kigondolni/kidolgozni/tesztelni.
Amennyiben nincs végtelen (vagy legalább hollywoodi stúdiókéhoz vagy Pixarhoz mérhető) mennyiségű pénz a projektre és a tartalom publikálásának a határideje nem 6 év múlva van, akkor bizonyos területeken valószínűleg kompromisszumokat kell majd hozni a fejlesztés során.
(egyébként még a hollywoodi filmek is dugig vannak ilyen kompromisszumokkal. Ha egy amúgy indokolatlan vágással meg lehet spórolni ~100.000 dollárt, akkor lehet, hogy megéri megejteni azt a vágást.)
A mi célunk többek között az, hogy a megfelelő kompromisszumokat javasoljuk (vagy éppen ne javasoljunk bizonyosakat), és hogy a fejlesztés sikeres legyen. Ezt a legjobban akkor tudjuk megtenni, ha ismerjük az anyagi határokat is.
Ebben a blogposztunkban tudhatsz meg többet a költségek témájáról.
Ezt a blogposztot egyébként nagy részben azzal a céllal írtuk meg Neked, hogy teljesebb képet adjunk az animációs tartalom-fejlesztésről, és csökkentsük azokat a konzultációs költségeket, amikben ezekről a tényezőkről és projekt-paraméterekről beszélgetünk.
Így könnyebben, gyorsabban tudsz minket brief-elni.
Biztosan észrevetted, hogy pár tényezőt még nem dolgoztunk ki.
Ha élvezted a poszt már kidolgozott részét, kérlek nyomj egy like gombot itt lent (jelezve, hogy érdekel a folytatás).
Ha elég érdeklődést/like-ot kap a poszt, befejezzük.
Nézz vissza pár nap múlva, vagy kövesd az oldalunkat Facebookon itt.